"..Jinah-ék már odaértek a megbeszélt helyre, de SungGi és NiTae nem.
Ekkor hallottak egy nagy sikoltást..."
- Lányok, lehet, hogy NiTae és SungGi az.. Nézzük meg - mondta Sung Young.
- Rendben, szerintem is - mondta Jinah.
Mire a lányok odaértek a sikítás helyére, csak NiTae-t találták aki zokog.
- NiTae, mi történt? - futottak oda hozzá a lányok.
- Sung..Sung..SungGiiiiiiiiiiiiiiii! - üvöltötte.
- Hol van SungGi? - néztek körbe idegesen.
- Nem tudom, elvitték... - sírt keservesen.
- Kik? - kérdezte Jinah egyből.
- Nem tudom.. Két fiú volt. SungGi először azt hitte, csak arra jönnek amerre mi.. aztán mikor lefordultak egy sarkon megkönnyebbülve fújtattunk aztán hirtelen előttünk termettek.. Engem lefogtak míg SungGi-t elhurcolták - mondta el szipogva NiTae.
- MI?! - Döbbent le mindenki.
- Kérlek, keressük meg - sírt tovább.
- És ha többen vannak?! - nézett félve Byul.
- Byul-nak igaza van. A rendőrséghez kell fordulnunk - mondta Jinah.
- Ne, inkább majd én megkeresem - vágta rá egyből NiTae.
- Egyedül nem! - mondta Jinah szigorúan.
- Akkor én elmegyek vele! - ajánlotta fel Sung Young.
- És ha nektek is bajotok lesz? azt se tudjuk merre vitték - magyarázta Jinah aggódva.
- Arra - mutatott NiTae az egyik irányba.
- Látod?! Az irány már meg van - mosolygott Sung Young.
- De ne menjetek el... Féltelek titeket - szólt közbe Byul is.
- Byul, ne aggódj! Minden rendben lesz - mosolygott Sung Young.
- Jó, egyezzünk meg valamiben - kezdte Jinah.
- Rendben, miben? - néztek rá a lányok.
- Ha 2 nap múlva nem lesz meg SungGi és ti sem jöttök haza... Akkor hívom a rendőrséget, oké? - nézett rájuk Jinah.
- Rendben.. Akkor mi megyünk is - mondta Sung Young.
- Lányok! - kiáltott utánuk Byul.
- Tessék? - néztek hátra.
Byul odafutott hozzájuk majd jó szorosan magához ölelte a két lányt.
- Ígérjétek meg, hogy mind a hárman épségben haza jöttök - nézett rájuk.
- Ígérjük - mosolyogtak.
- De most megyünk - mondta Sung Young.
- Rendben - még egy ölelés.
- Sziia - intettek neki a lányok.
- Sziasztok - köszönt el ő is.
SungGi-nál.~~
SungGi minden erejével kapálózott össze-vissza, visongott, de nem használt semmi.
Egy pincébe mentek. Ahol egyből el rablói egy székhez kötözték.. Két lábát, két kezét és száját is bekötötték. De csak azért mert visított és kapálózott.
SungGi elkezdett könnyezni.. ( mondjuk ez érthető.>< ilyen helyzetbe már megöltem volna magam .. valahogy.>< xd)
Az el rablói félre vonultak az egyik sarokba megbeszélni egy-két dolgot.
Addig SungGi próbált minnél jobban ficánkolni a széken Talán kijut, de semmi.
- Na, kislány - ment oda hozzá az egyik.
SungGi félve nézett rá, de sajnos beszélni nem tudott.
- Szeretnél beszélni, mi? - kérdezte egy másik.
SungGi csak bólintott.
- Rendben, de ha sikítani mersz esküszöm nagyon megbánod! -mondta a csávóka.
SungGi megint csak egy bólintással jelezte, hogy oké, érti amit mondanak neki.
Az emberke intett az egyik el rablónak, hogy vegye le SungGi szájáról a kötelet.
- Így jobb? - kérdezte meg mikor már levették a kendőt a szájáról.
- Sokkal - nézett rá gúnyosan - ti ezt élvezitek, hogy elraboltok embereket? - kérdezte kicsit ingerülten, de vissza fogta magát mivel nem akar ennél rosszabb helyzetet - fogadni merek, hogy már számtalan lányt raboltatok el - nézett rájuk egy gúnyos mosoly kíséretében.
- Ezt honnan veszed? - kérdezte a pali.
- Onnan hogy ha nem így lenne, akkor én most nem lennék itt - kacsintott.
- Pedig, te vagy az első áldozatunk - mondta egy másik ember.
Összesen 6-an voltak.
- Meg kérdezhetem a neveteket? - kérdezte SungGi.
- Mért is ne - vont vállat az a pali aki eddig a legtöbbet magyarázott (xd)
- Ő itt -mutatott az egyikre - YoSeob, Wooyoung, Ren, MinHyun, Yoowkon - mutatott végig mindenkin.
- Aha, és neked mi a neved?
- JunHyung vagyok - mutatkozott be - de neked mi a neved szépségem - simított végig az arcán.
SungGi egyből elkapta a fejét.
- Ne ellenkezz már.. Ez csak egy kis simogatás volt - nézett rá dühösen.
- Nem szeretem, ha simogatnak - kacsintott - tudod, nem vagyok se kutya, sem pedig macska.. vagy akár milyen állat, hogy simogassanak - mondta mosolyogva - mellesleg már rég lefejelhettelek volna, de állat védő vagyok - mondta gúnyosan.
- Héé, JunHyung hagyod, hogy így beszéljen veled egy " nő " ?! - tette idézőjelbe a nő jellemzőt YoSeob.
- Nem, nem hagyom - nézett hátra a fiúkra - menjetek haza pihenni. Én elleszek vele - mondta kaján mosollyal az arcán.
- Rendben, holnap mikor? és hol? - kérdezte Ren.
- öm.. Reggel 10-re gyertek ide - mondta majd elköszönt a srácoktól.
- Nos, ketten maradtunk - nézett rá kajánul.
- Ne gyere közelebb vagy sikítok - fenyegette meg SungGi.
- Sikíthatsz... az erdő közepén senki nem fog hallani... plusz akkor nagyobb büntit kapsz - avatta be a dolgokba.
- Kérlek, hagyj békén - szorította össze szemeit SungGi.
~ Jézusom, kérlek, ments meg.. Nem hiszem, hogy sokáig bírom még könnyek nélkül - mondta magában SungGi.
- hahahahaa, neked mi a neved? - váltott témát - mivel még mindig nem mondtad el - kacsintott.
- Nem is fogom elmondani! - vágta rá egyből SungGi.
- Mért vagy ilyen makacs?! - kérdezte JunHyung kicsit idegesen.
- Tudod, nem beszélek ilyen emberekkel - mérte végig.
~ Csak az a gáz, hogy k_rva helyes (*-*) (: ///// ) - mondta magában SungGi.
- Milyenekkel? - ment közelebb hozzá.
- Ilyenekkel! - vágta rá egyből.
- Nagyon vonzó vagy.. ugye tudod?! - suttogta a fülébe érzékien.
- Fúj, te perverz disznó - kapkodta a fejét hol jobbra, hol balra.
- Nyugodj már le - fogta le SungGi fejét.
- M-Mit akarsz?! - kérdezte dadogva SungGi.
- Ezt - mondta majd rátapadt SungGi ajkaira.
SungGi kapálózott jobbra-balra..
Rángatni próbálta a fejét, de JunHyung olyan szorosan szorította, hogy az valami hihetetlen.
Mikor végre el engedte SungGi elkezdett ordibálni.
- TE PERVERZ ÁLLAT! MIT KÉPZELSZ TE MAGADRÓL?! HEE?! SEGÍTSÉÉG!! SEGÍTSÉÉÉG! - ordibált.
NiTae és Sung Young-nál.~~
- Héé, NiTae.. te is hallottad ezt?! - kérdezte Sung Young halkan.
- Igen, ez nem SungGi hangja? - suttogta vissza NiTae.
- Dehogynem! - vágta rá egyből Sung Young.
- Ott van lenn.. És valaki bántja! - mondta NiTae félve.
- Ott egy ablak nézzük meg - mondta Sung Young majd benézett az ablakon.
- Na, mit látsz? - kérdezte NiTae.
- Ketten vannak.. SungGi és egy ismeretlen pasas - magyarázta Sung Young.
- Aha, oké.. és még?! - SungGi oda van kötve egy székhez és a csávó megakarja csókolni - mondta Sung Young.
- HOGY MI?! -kiáltott fel NiTae.
Aminek az lett a következménye, hogy bent is meghallották és a számukra ismeretlen férfi elindult kifelé.
- Jön ki! - mondta Sung Young.
- Akkor menjünk már - mondta NiTae majd elfutottak egy bokorba.( nem félre érteni! xd )
- NiTae, ha nem kiáltottál volna akkor most nem lenne ez - suttogta Sung Young.
- Sajnálom - hajtott fejet.
- Igen, most.. rendben.. hali - tette le a telefont JunHyung majd halkan a bokor elé állt.
Mivel látta, hogy a lányok hová menekülnek.
Akiket felhívott telefonon azok egyből ott termettek és körbevették a bokrot.
Persze ezt a lányok nem látták mivel le volt húzva a fejük + sötét ruhát viseltek a srácok így bele olvadtak a környezetbe.
- Szerintem el ment- mondta NiTae még mindig suttogva.
- Jaja, szerintem is - mondta Sung Young majd felálltak.
Amit rosszul tettek mivel egyből elkapták őket.
- ÁÁÁÁ- sikított Sung Young.
- Ezt nem hiszem el - mondta NiTae mikor észre vette, hogy ők is oda vannak kötözve a székhez.
- NiTae?! Sung Young?! - nézett rájuk SungGi.
- SUNGGI! -üvöltötték egyszerre - Végre meg vagy - mondták egyszerre még mindig.
- Hát, meg vagyok, de hogy a fenébe jutunk ki innen?! - nézett körbe mikor észre vette, hogy most már három fiú van itt az egy helyett.
- SungGi, az az állat lesmárolt?! - kérdezte NiTae dühösen.
- Igeeen - hajtotta le a fejét.
- Mi a neve?
- JunHyung.
- Kösz - mondta majd elkezdett ordibálni - JUNGYUNG, TE SEGGARC! mit képzelsz magadról?! - ordította jó hangosan.
JunHyung oda kapta a fejét az ordibáló lányra majd intett Wooyoung-nak, hogy csitítsa el.
- Maradj már csendben - szólt rá - fáj a fejem - fogta meg fej fájást színlelve.
- Aham, oké.. nem érdekel - mondta NiTae majd tovább folytatta.
- Wooyoung - intett neki JunHyung.
- Tessék? - ment oda hozzá.
- Vidd innen ezt a lányt! - parancsolta.
- És még is hova?! (o_O)
- Ahová akarod.. Haza.. vagy mit tudom én, de vidd innen mert már idegesít... Csinálj vele amit akarsz - mondta mosolyogva.
- Bármit?! - kérdezte kaján mosollyal.
- Bármit!
- Oké, akkor elviszem, de nem hozom vissza - mondta nevetve.
- De.. holnap reggel 10-kor itt találkozunk.. Oké?
- Rendben - mosolygott.
Wooyoung oda ment NiTae.hez.
- Mit akarsz?! - hallgatott el a lány.
- Csak gyere.
- És még is hogyan? - kérdezte miközben kezére és lábára nézett.
- Ja, igaz - mondta Wooyoung majd ' lekötötte ' a székről. Kezeit össze kötötte lábait szabadon hagyta, hogy tudjon menni..
- Ugye nem hitted, hogy veled fogok menni - nézett rá gúnyosan.
- Dehogynem! - ekkor Wooyoung felkapta a vállára mint egy krumplis zsákot és el is indult vele.
- YAAAA!! TEGYÉL LE - ütögette a fiú hátát.
- NITAE! hová viszik?! - kérdezte Sung Young és SungGi szinte egyszerre.
- Csak el.. Reggel újra láthatjátok. Ren! - szólt a fiúnak.
- igen? - lökte el magát az asztaltól ahol eddig támaszkodott.
- Vidd el a másikat!
- Már mint engem?! - kérdezte SUng Young felvont szemöldökkel - van nevem is! SUNG YOUNG VAGYOK! - kiáltotta.
- Ren, vidd el ezt a Sung Young-ot.. - mondta JunHyung.
- Rendben.
-Remélem hallottad mit mondtam Wooyoung-nak és neked nem kell elmondjam, hogy hova - kacsintott.
- Mindent hallottam - hajolt meg.
- Akkor menjetek!
Ren ugyan azt tette Sung Young-gal mint amit Wooyoung NiTae-vel..
Jinah és Byul-nál.~~
- Jinah, én annyira félek, hogy valami bajuk lesz a lányoknak - mondta szomorúan Byul.
- Én is, de hiszek a lányokban és tudom milyenek - mondta Jinah egy mosolyt erőltetve.
- Ha valami bajuk lesz én.. esküszöm .. nem állok jót magamért! - mondta Byul idegesen.
- Ne idegeskedj.. inkább menjünk aludni - mondta Jinah.
- Rendben.
A lányok elmentek aludni, de semelyikük sem bírt aludni. Mind a ketten a legrosszabbra gondoltak. Féltek, hogy valami bajuk esik barátnőjükkel. Nagyon féltek, de azért bennük volt az is, hogy tudnak magukra vigyázni és nem lesz semmi bajuk. Ha saját magukra nem is, de egymásra tudnak figyelni.
JunHyung és SungGi-nál.~~
- Ya! Mért vitetted el a barátnőimet? - kiáltott rá SungGi szúrós tekintettel.
- Hogy kettesbe lehessünk - mondta, majd oda ment SungGi-hoz és az ölébe ült.
- Szállj le rólam! Nehéz vagy! Hány kiló vagy? - nézett rá ferdén.
- Nem sok!
- Akkor is nehéz vagy.! Azt akarod, hogy kilapuljak?!
- De vicces vagy - nevetett majd beletúrt a lány hajába.
- Hagyj már lógva - mondta SungGi majd addig ficánkolt míg JunHyung a padlóra nem került.
- Te most csak viccelsz ugye? - nézett rá dühösen.
- Nem - vont vállat a lány - mondta, hogy hagyj békén - fordította el a fejét.
- Na jó, most már tényleg meg kapod ami neked jár - állt fel JunHyung a padlóról, majd SungGi elé állt. Felemelte állát és durván megcsókolta. SungGi ellenkezett, de mikor JunHyung megnylta alsó ajkát reflex szerűen nyitotta szét ajkait. JunHyung kapott a lehetőségen és egyből át dugta nyelvét SungGi szájába. SungGi még így is kapálózott, de hiába minden.. JunHyung olyan erősen szorította magához, hogy már alig kapott levegőt.
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Na, ennyi lenne..mára.. : 33 hnap jövök :D
VÉLEMÉNYT!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése