' Értesítés.' ~ :)

Mint tudjátok már csak 1-2 rész és vége a Sötét Éjszakáknak.
De arra gondoltam, mi lenne, ha írnék egy Sötét Éjszakák2 -t.
A szereplők ugyan azok lennének, csak annyi lenne a furcsaság, hogy még egy Főszereplő lesz.. :D
Nem más mint SungGi. Aki ebben a történetben is felbukkant 1-2 részben. :D
És még egy kisebb furcsaság. A 2-be sokkal jobban fog utalni a címre a történet.
Ez is így terveztem, de el csesztem kicsit ........ Nagyon.><
Úgy hogy remélem várni fogjátok.. :)

Kamsahamnida! ♥

Sötét Éjszakák~21.fejezet~

Hogy NiTae terhes szószerit a nyakába ugrott és  visítozni kezdett.
- Gratulálok. És MinHyun tudja már?
- Nem. Ez még titok egy darabig. Kérlek, ne mondd el neki.
- Oké, és a többiek?
- Ők sem. Egyedül te tudod.
- Komolyan? –esett le az álla.
- Igen.
- és mióta?! Hogyan?! MESÉLJ MÁÁR – kiáltotta.
- hát.. lassan 1 hónapja. Hogy hogy hogyan (-.-) hogy szokott gyerek foganni te okoska?! – itt folytattam volna a szidását, de közbe szólt.
- Jó, na.. Bocsánat. Ne egyél meg – húzta össze magát.
- nem szelek meg – simogattam meg.

Yookwon és Jinah~~

Jinah elég sokat ivott ahhoz, hogy ne tudja mit szabad és mit nem.
Yookwon amint ezt látta ezért odament hozzá.
- Jinah – szólította meg.
- I- *csuklik *Igen? – kérdezte részeges hangon.
- Mondanom kell valamit.
- Hallgatlak.
- Sajnálom, amit múltkor tettem veled. Rájöttem, hogy tényleg szeretlek – vallotta be az igazat.
- Áh, felejtsd el. Én még mindig szeretlek. Szóval – esett Yookwon karjaiba.
- Felviszlek a szobádba aludni – mondta Yookwon majd, felvette.
- Köszönöm.

Fel értek a szobába ahol Yookwon levette Jinah-ról a cipőt, majd betette az ágyba és betakarta.


Byul és YoSeob ~~

Az ágyon feküdtek és csókolóztak. Elég szenvedélyesen mivel YoSeob már le akarta venni Byul-ról a felsőt mikor megállította.

- YoSeob! Mit művelsz? – kérdezte kicsit ingerülten.
- Sajnálom.
- Mondtam, hogy semmi több a csóknál – húzta vissza magához a fiút.


Ren és Sung Young.~~

Lenn buliztak, mintha csak barátok lennének majd egyszer csak Ren oda ment Sung Young mögé és a fülébe súgott valamit: ……….. 

Sötét Éjszakák~20.fejezet~

Mindenki a bulira készül. Sok pia, egy kis rágcsálni való. Már csak 30 perc és kezdődik a buli.

30 perccel később. ~~
Már nagyba megy a buli mikor SungGi is megérkezett egy fiúval a jobb oldalán.
A fiú kinézetre egy bunkó, arrogáns csávónak néz ki.

- Sziasztok, örülök, hogy elfogadtad a meghívást SungGi – sétált oda mosolyogva NiTae.
- Szia. Én köszönöm, hogy elhívtál – mosolygott – oh, de udvariatlan vagyok. Ő itt JunHyung a barátom – mutatta be a fiút.
- Szia. JunHyung vagyok – nyújtotta a kezét kedvesen.
- Szia. NiTae vagyok – ráztam vele kezet.
- Érzettétek jól magatokat. És gratulálok nektek – mosolygott.
- Köszönjük – mondták egyszerre. 
- Kérek egy csókot!  - utasította a fiatalokat NiTae. Mikor ezt kimondta két kar fonódott át derekán – szia MinHyun – köszönt mosolyogva.
- Állj! Ti ketten – mutatott egyszer rám egyszer pedig MinHyun-ra értetlenkedve SungGi.
Mi csak mosolyogva bólintottunk.
- Na, akkor előbb mi kérünk egy csókot – utasította JunHyung mosolyogva.
Több sem kellet. MinHyun érzékien megcsókolta NiTae-t.
Mikor a csóknak vége lett NiTae a másik pár felé fordult. Ők vették az adást és egy jó hosszú, szenvedélyes csókon ’ estek át. ’
- Oh, hát ezt nem hiszem el – csapott a fejére SungGi – bocsi, Ő itt JunHyung a barátom – mutatta be MinHyun-nak.
- Jobb utóbb, mint soha - mosolygott – szia. MinHyun vagyok – mutatkozott be ő is.

A fiúk elkezdtek valamin beszélgetni, amit a lányok nem nagyon értettek ezért ők eltávolodtak egy kicsit az ő társaságukból és elkezdtek beszélgetni, hogy mi volt velük ebben az 5 hónapban.
Mikor SungGi meghallotta azt, hogy NiTae ………….. 

Sötét Éjszakák~19.fejezet~

Ezt egy kicsit elkapkodtam, de remélem azért még tetszeni fog.:$ VÉLEMÉNYEKET! 
Kamsahamnida! ♥ :D

________________________________________________________________________


- Ha Ha HA HAAAA- mondta YoSeob – mintha nem tudnád miről van szó.
Ekkor belepirult a dologba és megfogta Sung Young kezét.
- El akartuk mondani, de még csak most jöttünk össze. Sajnálom – hajtotta le a fejét Sung Young.
- Ne sajnáld már. Örülünk neki. Bár jobb lenne, ha NiTae is itt lenne – szomorkodott Byul.
- Az igaz – hajtotta le a fejét mindenki.


*** Yookwon és Jinah ***

- JóÉjt Oppa – mondta Jinah majd meg akarta csókolni, de a fiú elfordította a fejét – most mi a baj? – kérdezte a lány.
- Jinah. Ez így nem megy tovább! – ült fel az ágyon – Én.. NEM SZERETLEK – mondta ki hírtelen. Jinah döbbenten ült az ágyon majd könnyei folyni kezdek le arcán.
- Mit mondtál? – kérdezte Jinah döbbenten.
- Jól hallottad.. Mivel Ren beleszeretett Sung Young-ba a tervemnek már annyi szóval nem kellesz tovább – vágta neki oda.
- TE SZEMÉTLÁDA! – ordította – EZÉRT ADTAM ODA NEKED A LEFÉLTETTEBB KINCSEM? – kérdezte még mindig ordítva majd egy pofont adott neki.
Akik lenn voltak a nappaliban – már csak a lányok és Ren volt ott. Mivel a többiek haza mentek – Azok is hallották, hogy valami nincs rendben. Mindenki gyorsan felrohant és berontott a szobába.

- Mi folyik itt? – kérdezte RinRin idegesen.
- Kérdezd őt – mondta Jinah majd kirohant a szobaajtón.

~ nem hiszem el. NEEEEEEEEM! Ez nem lehet igaz! – kiáltotta, de sajnos csak magában.

Yookwon döbbenten ült az ágyon.
~ Mért szakad meg a szívem, hogy sírni látom? Hiszen én nem szeretem és nem is, szerettem. Mi ez az egész? – kérdezte magától, de választ nem kapott.

- BÁTYÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓ – kiáltotta Sung Young majd ráugrott és elkezdte püfölni. Senki sem értette Sung Young reakcióját az elején, de aztán megértették – TE SZEMÉT, BUNKÓ, IDIÓTA, K*CS*G – ordította Sung Young.
- Yaa! Sung Young! Most már elég lesz – szólt rá RinRin.
- Igaz, ez kicsit már sok volt – szállt le bátyjáról majd odament Ren-hez, hogy megölelje.
- Yookwon! Soha többé nem akarok veled beszélni – ment ki a szobából Sung Young Ren-nel együtt.

5 hónapon keresztül az ment, hogy Sung Young nem beszél bátyjával. De nem csak ő, hanem MinHyun, DongWoon, YoSeob, Byul, és Jinah sem. Egyedül Byul és Ren beszélnek vele. Ami neki nem elég. Most jött rá, hogy ő még is szereti Jinah-t. Nem is kicsit. De ha most elmondja neki, akkor csak egy pofon vagy egy nagy kacaj lesz a válasz. Inkább nem mondott semmit. NiTae az egészről semmit sem tudott, de ma van a nap, hogy visszaköltözött a házba. GiTae és Mir nagyon kedvesek voltak vele, de neki itt a családja. Min Ho fájó szívvel, de elfogadta, hogy nem ő, hanem MinHyun a választottja.
MinHyun bocsánatot kért NiTae-től aki végül bevallotta az érzéseit, amiket MinHyun iránt táplál. YoSeob viszont nem egyszer megcsókolta Byul-t aki mindig csak egy mosollyal reagált vagy egy kis pirulással. Már azon voltak, hogy talán megpróbálják egymással, mikor kijelentették, hogy Dongwoon és RinRin is együtt vannak.
Szóval mindenki boldog kivéve Yookwon-t és Jinah-t.
Jinah folyamatosan találkozgat egy ismeretlen sráccal, aki nagyon böki a csőrét Yookwon-nak.
Yookwon nem bírja tovább. Ma bulit szervez, hogy ha berúgnak, akkor megcsókolhatja Jinah-t mivel ő sem fog rá emlékezni. Vagy nem fog annyira foglalkozni vele mivel be volt rúgva.

Sötét Éjszakák~18.fejezet~

mikor észre vette, hogy Ren épp megcsókolja Sung Young-ot – az ajtó nyitva volt onnan látta a történteket – Sung Young pedig hagyta is. Lágyan vissza csókolt.
NiTae ledöbbenve állt az ajtó előtt majd tátott szájjal, nagy szemekkel, félig ledermedve ment le a lépcsőn.

- NiTae, mi a baj? – kérdezte YoSeob.
- Cs- cs … - ennyit bírt kinyögni.
- Mi?! – kérdezte Dongwoon.
- Cs-cs-csók – nyögte ki végül.
- HOGY MI?! – állt fel mindenki a kanapéról egyszerre.
- Mit mondtál? – kérdezte Yookwon.
- R-Ren .. M-Megcsókolta … U-Unniet – dadogott.
- WÁÁÁÓÓÓÓÓÓ – mondta mindenki egyszerre kivéve Yookwon-t.

~ Ezt nem hiszem el. Még a végén bele szeret és akkor mindentervemnek vége – idegeskedett Yookwon.
- Jinah, én asszem megyek aludni – mutatott fel az emeletre.
- Én is megyek – mondta mosolyogva.
- Mostanában annyit vagytok együtt. Nem unjátok még egymást? – kérdezte

- öhm.. én nem unom a hercegnőmet – húzta magához közel Jinah-t.
Pedig belül már üvöltött, hogy meddig kell, még elviselje.
MinHyun szúrós tekintettel nézett a fiúra.
- Na, akkor mi megyünk aludni. JóÉjt – fogta meg Jinah kezét Yookwon.

- Hát ez a csávó tényleg nem tudja, mikor kell leállni – idegeskedett MinHyun majd NiTae felé fordult – köszi, hogy ott hagytál. Igazán jól esett – mondta kicsit flegmán.
- Sajnálom – hajtotta le a fejét – most is önszántamból jöttem csak azért, hogy Min Ho ne kergessen – mondta zavartan.
- Min Ho?! – kérdezett vissza.
- Ühüm. Asszem az osztálytársad – mondta mosolyogva, de a mosoly egyből lefagyott arcáról mikor meglátta, hogy MinHyun nem nagyon örül neki.
- Ez komoly?! Honnan ismered?! Mért nem mondta, hogy tud rólad?! – idegeskedett.
- Ne idegeskedj. Igen, komoly. Öhm.. Most náluk lakom és GiTae plusz a pasija asszem Mir a neve. Nagyon kedvesek. Félre ismertem őket – mondta mosolyogva – mért mesélt volna?! Hiszen nem is tudja, hogy ismerlek – mondta értetlenkedve.

- De tudja! Épp ez az, hogy tudja! – kiáltotta.
NiTae összerezzent majd könnybe lábadt a szeme. Ő sem tudja miért, de nem esett jól, hogy MinHyun kiabál vele.
- Asszem jobb, ha megyek – mondta majd kirohant az ajtón.

- NiTae, várj! – szólt utána Byul, de NiTae nem állt meg.
Egyből ’ haza ’ futott ahol már mindenki aggódott.
Min Ho rosszul érezte magát, amiért a részegsége miatt így viselkedett, de amíg hazaért ő is kijózanodott.
- NiTae, hol a fenében voltál? – kérdezte GiTae.
- Bocsi, csak elmentem sétálni.
- Semmi gond, de legközelebb szólj.
- NiTae – lépett oda Min Ho – Sajnálom.
- Nem haragszom. Megértelek – mondta mosolyogva. Majd megölelte a fiút.
Nem érdekelte, hogy mi van. Ő most meg akarta ölelni.
Könnyei záporként kezdtek lefolyni az arcán.
- Mi a baj?- kérdezte Mir értetlenkedve.
- MinHyuuuuun.
- M-MinHyun?
- Igen. Kérlek, beszélj vele. Én- én- én azt hiszem, hogy….- nem bírta befejezni, mert GiTae a szavába vágott.
- Szerelmes vagy – mosolygott.
- Ah, Noona! Ne beszélj badarságot – nevetett fel zavartan Min Ho.
- Nem beszél badarságot – mondta most már csak szipogva NiTae.
- Hogy mondtad?! – kérdezte kikerekedett szemekkel Min Ho miközben eltolta magától.
- Min Ho – nevetett Mir – asszem nem kellesz neki – nevetett.
- He?! – kérdezték egyszerre NiTae-vel.
- Jól hallottátok. Min Ho elég rád nézni. Látszik, hogy tetszik neked NiTae – mosolyogott GiTae.
- Ezt mi lenne, ha nem akkor beszélnénk, meg amikor ő is itt van? – kérdezte fülig pirulva.
- Min Ho. Nem akarlak megbántani, de nekem nem jössz be, mint pasi.. Bocsi – mondta zavartan NiTae majd felment a szobájába összeszedni a fürdéshez kellő cuccokat és elment fürdeni majd aludni.


- EZ MOST KOMOLY?! MÉRT ELŐTTE KELLETT?! –kérdezte Min Ho zavartan.
- Bocsi, de már nem bírtuk tovább – nevettek.
- Áh, már mindegy. Én is megyek aludni. Jalja.
- Jalja.

Sung Young pont akkor jött le a lépcsőn mikor becsapódott az ajtó.
- Most nézzetek hülyének, de nem volt itt NiTae? Mert hallottam a hangját – értetlenkedett.
- Jól hallottad – mondta tömören MinHyun.
- ÉS NEM SZÓLTATOK? – szidta le őket.
- Te épp Ren szájában turkáltál – vágta neki oda.
- Mi van velem? – lépett a lépcső első fokára Ren.

Sötét Éjszakák~17.fejezet~

Ezen nem csak Ren, de még Sung Young is meglepődött.

- Ígérj meg valamit – mondta mosolyogva Ren.
- Mit? – nézett fel a fiúra.
Ajkuk között, csak pár centi volt, de Ren-t most nem érdekelte így kezdett bele a mondandójába: - Bármi rossz is történjék veled. Nekem mindig elmondod és megbeszéljük. Ha jó, ha rossz. Ígérd meg – nyújtotta kisujját a fiú.

- Ígérem – emelte fel ő is a kisujját, majd Ren ’ összekapcsolta ’ kisujjaikat és megrázta őket. (mintha kezet fogtak volna. Csak kisujjal. xDDDD)

~~~~~~ 1 héttel később egy késői este, egy bárnál ~~~~~~


MinHyun épp jött ki a bárból mikor meglátott egy lányt.
Mini ruhácska volt, rajta ami fekete volt és egy hozzá illő magas sarkúval.
A falnak dőlve ment egy irányba majd egyik percről a másikra összeesett.
MinHyun gyorsan odarohant felsegíteni, de mikor meglátta ki a kikerekedett szemekkel, nézte.

- N-N-NiTae?! – kérdezte sokkolva a fiú.
- Hát te *csuklik* ki vagy *csuklik* ? – kérdezte NiTae miközben MinHyun felkaparta a földről.
- MinHyun – vágta rá a fiú.
- MinHyun? – hirtelen kijózanodott. Kirángatta a fiú kezei közül kezeit, levette a magas sarkúját és elkezdett futni GiTae-k házához.

- NITAE! –kiáltott utána MinHyun, de reménytelenül.

NiTae rohant, amíg a lába bírta majd egy kissaroknál megállt kifújni magát.
De ekkor megérzett két kezet csípőjén.

- MinHyun, hagyj békén – mondta kicsit idegesen.
- MinHyun?! – kérdezett vissza a fiú.

NiTae ledermedt mikor meghallotta a részeg hangot. Mivel tudta ki az.
Nem nagyon szerette, ha egy srác ezt csinálja azért könyökével orrba vágta majd megint futni kezdett. A fiú nem adta fel ő is elkezdett futni utána.

~ csak részeg azért ilyen. Min Ho nem ilyen. Biztos, hogy nem ilyen! Ez csak az alkohol hatása – gondolta magában NiTae.
Nem tudott hová futni. Mivel GiTae háza messze volt. Viszont Sung Young-ék ebben az utcában laknak.
Nem tudott mást tenni. Gyorsan becsöngetett az ajtó egyből ki is nyílt.

- NiTae? – kérdezte döbbenten RinRin.
- Majd elmagyarázom, csak kérlek, engedj be – nézett rá NiTae.
- Gyere – nyitotta ki az ajtót, hogy beférjen.
- Kamsahamnida – hajolt meg majd gyorsan befutott.

A nappaliban egy csomó ledöbbent arccal találta szembe magát, de Ren-t és Sung Young-ot ne találta sehol. MinHyun volt a legjobban ledöbbenve.

- NITAE! – kiáltott fel mindenki egyszerre.
- Hali – köszönt zavartan – Sung Young? – kérdezte egyből.
- Fenn van Ren-nel beszélgetnek. Menj fel hozzá. Nagyon ki van a miatt, hogy eltűntél – mondta Byul.
- Rendben. Köszi Byul, RinRin – köszönte meg. Jinah-nak nem köszönt semmit csak fintorgott egyet Yookwon-ra és Jinah-ra majd felfutott az emeletre.
Már majdnem a szoba előtt volt mikor. …..

Sötét Éjszakák~16.fejezet~

~~ Reggel. ~~

Mindenki fáradtan kelt ki az ágyból. RinRin és Byul nem tudtak meglenni a seggükön, minél előbb azt akarták, hogy délután legyen és NiTae haza, jöjjön. (talán haza jön).

Mindenki elment suliba. MinHyun nagyon el volt kenődve még mindig. Nem akart enni, inni. Egésznap azt sem tudta mit vettek az órákon nem azon járt az esze.

- Hé! MinHyun! Mi van veled? – kérdezte tőle az egyik osztálytársa.
- Semmi – mondta unottan.
- Akkor mért vagy így elkenődve?
- Min Ho most hagyj, kérlek – mondta majd elment.
- Hát jó – von vállat a fiú majd elment.

** Órák után. **


- Hé! Lányok! Ma is keressük NiTae-t, ugye? –futottak oda a fiúk.
- Ne, akkor még idegesebb lesz, ha keressük. Haza fog jönni meglátjátok – mondta Yookwon majd, megfogta Jinah kezét és elindultak haza.

~ Ha GiTae jól csinálja akkor NiTae nem, jön vissza egy hamar. De ma az öccsét láttam volna a suliban. Még soha nem láttam itt. És MinHyun osztályából jött ki?! Nem értem – gondolta magában Yookwon.

- MinHyun – szólította meg baráját.
- Igen?
- Min Ho mit keresett az osztályodban?
- Osztálytársam. Nem tudtad?
- Nem. Mióta?
- Amióta suliba járok?! – vágott érdekes fejet a fiú.

~ Remélem Min Ho nem mondott semmit NiTae-ről – gondolta kicsit aggódva.

~~ GiTae házánál ~~

NiTae, GiTae, Mir nem mentek ma iskolába nehogy a többiek meglássák NiTae-t és leordítsák megint. Vagy épp nehogy haza csábítsák.

NiTae a szobában olvasott. GiTae és Mir épp falták egymást mikor Min Ho haza érkezett.

- Megjöttem – kiáltott fel az emeletre.
GiTae elszakadt Mir-től és lement kisöccséhez.
- Milyen volt a suli?
- Unalmas – mondta majd felment az emeletre. Nővérével nem törődve – szia NiTae – köszönt mikor beért a szobába.
- Áh, szia – tette le a könyvet.
- Mit olvasol?
- Nem tudom. Csak úgy találtam a szobádban. Remélem nem gond.
- Nem dehogy is – mosolygott a fiú.
- Mi volt ma a suliban? – kérdezte NiTae kicsit lehangoltabban.
- Mi a baj?
- Háát… csak furcsa, hogy ma nem voltam suliba és nem tőlem kérdezik mi volt – mondta szomorkásan.
- Ne szomorkodj, inkább elmesélem mi volt ma az osztályba –nevetett a fiú.
- Mért?! Mi volt veled az osztályba, hogy így nevetsz? –kérdezte mosolyogva a lány.
- Hát.. MinHyun az osztálytársam…… - itt NiTae a szavába vágott.
- MinHyun? – kérdezte döbbenten – Ő.. az o-osztálytársad? – kérdezte ledöbbenve.
- igen, nem is tudtad – kérdezte még mindig nagy mosollyal az arcán.

NiTae csak meg rázta a fejét majd megszólalt: - na, folytasd – mosolygott.
- Szóval MinHyun-nal ma tesi órán fociztunk és annak a baromnak valahogy leesett a cipője és fejbe találta – nevetett a fiú. NiTae ezt nem nagyon találta viccesnek, de erőltetett egy mosolyt, hogy ne essen rosszul Min Ho-nak.

** Többieknél **

- Ezt nem hiszem el NiTae ha, nem jön haza, és apu megtudja, hogy eltűnt nekem végem van – mászkált fel- alá Sung Young.. mintha ez könnyített valamit a helyzetén.
- Húgocskám.. Nyugodj már le. Haza fog jönni, ha nem is ma.. Akkor majd holnap. Vagy utána – mondta Yookwon.
- Húgocskám?! –kérdezte egy kottával feljebb – nyugodjak meg?! – még egy kottával feljebb – Te megőrültél?! Az egyik legjobb barátnőm ELTŰNT!! – kiáltotta az ’ eltűnt ’ szót.
- Sung Young ne ordibálj Yookwon-nal- szólt rá Jinah.
- Mi?! Te még véded?! Te vagy a legidősebb, de amint látom neked, nem hiányzik NiTae! – kiáltotta majd felrohant a szobájába. Mindenki döbbenten nézte Sung Young ’ jelenetét.’
Sung Young hangosan becsapta maga után az ajtót.

~ Nincs az a park ahol anyuval voltunk, nincs az a fa, ami a mindenem volt, nincs ami, megvigasztalhatna most, ha NiTae nem jön haza, abba beleőrülök. Bárcsak visszajönne – gondolta magában miközben érezte, hogy könnyei ellepik arcát.
Ebből a gondolkozásból egy kopogás zavarta meg.

- Bejöhetek? – szólt kedvesen Ren.

Sung Young gyorsan megtörölte arcát majd így szólt: - persze, gyere csak – mondta elhaló hangon.
- Sung Young, ne legyél ennyire elkenődve. NiTae vissza fog jönni, csak idő kell most neki. 
Ne légy szomorú. Jinah-val és Yookwon-nal pedig ne foglalkozz – simogatta meg Sung Young hátát miközben leült mellé az ágyra.
- Te nem tudod milyen érzés ez – mondta Sung Yung majd, ráhajtotta a fejét Ren vállára.

Sötét Éjszakák~15.fejezet~

~ Asszem átgondolom azt, amit GiTae mondott. Mivel nem volt álom. Nem álom volt. Minden igaz. Akkor mehetek hozzájuk – gondolta majd elkezdte egy táskába pakolni pár cuccot.

- Te mit csinálsz? – kérdezte MinHyun.
- Nem mindegy?
- Nem!
- Hová mész? – kérdezte Jinah.
- El! Hagyjatok békén. Egyből lecsesztek, mikor nem tehettem arról, hogy beengedtem, nem tudtam, mi akar mondani – mondta NiTae majd, felhúzta a cipőjét és egy pulcsit. Felkapta a táskát és elkezdett lerohanni a lépcsőn majd ki az ajtón.

- NITAE!! –kiáltott mindenki – ezt nem hiszem el. Mire vártok?! Menjetek utána! – kiáltotta Sung Young sírva.


NiTae nem állt meg addig futott, amíg GiTae házához nem ért. Gyorsan becsöngetett.
Nem kellett sokat várnia és már nyílott is az ajtó. Éppenséggel nem GiTae nyitott ajtót hanem Mir egy szál boxerben.

- H-Hello. Mit keresel itt? – kérdezte szemrehányóan.
- GiTae-hez jöttem – mondta NiTae lihegve.
- Gyere – biccentett a fejével, hogy kövesse.
NiTae becsukta az ajtót, majd követte a fiút a lépcsőn.
Nagyon nagy ház volt.

- Drágám. Vendéged van – szólt oda Mir.
- Ki az?
- az a Park NiTae vagy mi.
- Oh, szóval eljött. Már vártam. Hol van?
- Kinn vár a fenti nappaliban.
- Köszönöm – ezzel GiTae kijött a nappaliba.
- NiTae. Hát eljöttél?
- I- igen.
- Rendben. Akkor gyere, megmutatom a szobád.
- Honnan tudtad, hogy jönni fogok?
- Tudtam és kész.


~ Yookwon köszi, hogy felhívtál – gondolta GiTae.

- Ez, ni – nyitott be egy gyönyörű szobába.
- Wow. Ez nagyon szép, de viszont nem tudom, hogy mit kell tennem, és ettől még félek – mondta kicsit félénken NiTae.
- Nyugi. Még egyelőre semmit. Először ismerd meg a szobatársad.
- HOGY MIM?
- szobatárs. Tudod, akivel egy szobát kell, megossz, mivel az öcsémmel leszel egy szobába.
- WTF?!
- Bocsi, máshol már nincs hely.
- És most hol van az öcséd?
- Fürdik. Jut eszembe te fürödtél?
- Igen.
- Jó. Akkor ott az ágyad. Pihenj le holnap mindent elmondok, amit tudnod kell.
- Köszönöm, hogy eljöhettem, de még mindig félek.
- Nem kell. Na, menj aludni – GiTae már majdnem becsukta az ajtót mikor az öccse jött be rajta.
- Oh, akkor ma is be tudom neked mutatni az öcsém. Ő itt Lee Min Ho.
- Áh, Noona! Ő lesz a szobatársam vagy mi? – kérdezte nővérét, aki csak bólintott – nagyon csinos, de mért van bekötve a feje?
- Min Ho. Majd ő elmeséli én, most megyek aludni. Sziasztok.
- Jó éjt.
- Szia Park NiTae vagyok – mutatkozott be.
- Szia. Miért van bekötve a fejed.
- Egy kis baleset.

~ nem tudom mért, de GiTae nem olyan gonosz, mint a suliban szerintem csak azért gonosz, mert nem szeretné, ha megbántanák.  Én nagyon kedvesnek tartom. Nem ítélem meg abból, amit a suliban láttam, majd itt kiderül milyen az igazi GiTae – gondolta NiTae majd elaludt.

~ nem akarok gonosz lenni, de másképp nem tudom magam erősnek mutatni magam. NiTae alapból egy kedves lányka és nincs szívem bántani szóval olyan, leszek vele amilyen alapból, vagyok – gondolta NiTae.

Srácoknál:

Nem találták NiTae-t sehol. Már hajnali 1 volt ezért elmentek aludni. A rendőröknek sem szóltak. Tudták, hogy NiTae haza fog menni, csak most ki kell, szellőztesse a fejét, ezért inkább nem keresték, mert tudták, hogy most úgy sem menne haza.

Sötét Éjszakák~14.fejezet~

~~ Reggel ~~

Mindenki elment iskolába.
NiTae elvolt otthon mind addig, amíg egy váratlan vendég csöngetett.

- Szia NiTae drágám – mosolygott GiTae.
- Sz- szia – dadogott a lány.
- Bejöhetek? –kérdezte nyálasan.
- Persze gyere csak – nyitotta kijjebb az ajtót – miért jöttél?
- Hallottam a kis balesetedről és tudom, hogy mitől lehetsz rosszul – mondta gúnyosan.
- Mit ártottam neked? –kérdezte a lány kicsit idegesebben.

~ Ez az. Idegeskedj csak – mosolyodott el gúnyosan GiTae.

- Csak egy ajánlatot szeretnék tenni – mondta majd közelebb lépett NiTae-hez.
- Mondd.
- Te! Elköltözöl innen, és nekünk fogsz segíteni.
- Mi?
- Ha arra célzol, hogy mit kéne segíteni, elmondom. Egyéjszakás kalandok.. Persze neked fizetnek – itt NiTae a szavába vágott.
- Azt akarod, hogy áruljam a testem? Te teljesen meghibbantál? –kérdezte dühösen.
- Had folytassam – mondta, NiTae bólintott – ha ez nem tetszik, akkor csak költözz el innen és légy velünk. A város menői közé tartoznál – suttogta NiTae fülébe.

- Ez a baromság honnan jött? – kérdezte még idegesebben.
- Ja, és akkor nem kéne, áruld magad csak Kai és Mir kis ’ játéka ’ lennél – kuncogott.
- Menj innen – mikor ezt NiTae kimondta csak annyit érzett, hogy a hideg padlón találja magát és onnantól se, kép se hang.

- Ezt vártam – mondta gúnyosan GiTae.

Már menni készült mikor épp csörgött NiTae telefonja.
Kijelzőn: MinHyun.

- Na, legalább szólok neki, hogy a drágalátos NiTae kiütötte magát – gúnyolódott.

- Ah, NiTae azt hittem soha nem veszed fel – szólt bele a telefonba MinHyun nagyot sóhajtva.
- Nem NiTae vagyok. Gyere haza hozzá. Szegénykém összeesett – ezzel GiTae kinyomta a telefont és elment a házból.

MinHyun nem szólt senkinek csak elkezdett futni egyenesen a házig meg sem állt.
Mikor a házhoz ért gyorsan berontott és meglátta a padlón fekvő NiTae.

- NiTae – rohant oda hozzá.
NiTae nem válaszolt ezért gyorsan felkapta és felvitte a szobába.
Infúzióra kötötte majd várta, hogy fel ébredjen.

Amíg várt Sung Young-ék is megjöttek.

- NiTae megjöttünk – nyitott be a szobába Jinah – MINHYUN? –kérdezte hirtelen – mi van NiTae-vel? Mért tűntél el olyan gyorsan a suliból? Mért nem szóltál, hogy eljössz? Mi? – tette fel a kérdéseket.

MinHyun felállt az ágyról.

- A többiek?
- Lenn a nappaliba, de nem válaszoltál!
- Gyere le. Ott mindent elmondok – mondta majd lement.
- MinHyun? – kérdezte mindenki egyszerre – Mit k… - Byul a kérdést nem bírta befejezni, mert MinHyun a szavába vágott.

- Azért vagyok itt, mert délelőtt felhívtam NiTae-t az egyik szünetben, hogy jól van-e, de a telefonba egy másik lány szólt bele. Nem tudom ki lehetett, nem mondta a nevét, csak annyit mondott, hogy NiTae kiütötte magát. Nem hiszem, hogy ez lett volna. Szerintem az a lány valamit csinált NiTae-vel. De egyből elkezdtem rohanni. És amit mondott az igaz. NiTae tényleg a padlón feküdt. Egyből felvittem a szobába és infúziót adtam neki. Azóta sem kelt fel – mesélte a történteket MinHyun.

- JÉZUSOM –mondta mindenki egyszerre. Még Yookwon is pedig ő volt ezek mögött.

~ GiTae drágám. Nagyon jól csináltad. Ezért még megjutalmazlak – gondolta magában.

- Holnaptól valaki mindig itt kell, legyen vele – mondta Sung Young.
- Jó! De ki mondta el annak a lánynak, hogy mi van NiTae-vel? –értetlenkedett RinRin.
- Jó kérdés. Tőlem biztos nem tudta meg – mondta Jinah és YoSeob.
- Tőlem se! – mondta mindenki egyszerre.

~ Ez kicsit furcsa. Senki nem mondta el senkinek, de még is tudták mi a szitu – törte a fejét Ren.

Ma a fiúk nem mentek haza, hanem ott maradtak Sung Young-éknál.

NiTae olyan este 10 óra felé kezdett el ébredezni. Mindenki bent volt a szobába, hogy ha felkel, megkérdezzék mi volt.

- NITAE! –kiáltotta mindenki egyszerre.
- Áh, srácok. Olyan hülyeséget álmodtam.
- Mit?
- Hogy GiTae itt volt és összeestem.
- GITAE?!
- igen, mért.? Csak egy álom.
- Nem álom! Mivel MinHyun hozott ide fel. NiTae! Mért nyitottad ki az ajtót? Miért nem tudsz magadra vigyázni? NiTae komolyan mondom rosszabb, vagy mint egy 5 éves. Tudod, hogy aggódtunk? NiTae mostantól valaki mindig itt lesz veled – mondta Ren mindezt egy szusszal.

~ nem tehettem róla. És most még engem csesznek le. Na jó – gondolta magában NiTae majd kiszállt az ágyból. Az infúziós tűt kivette kezéből majd a ruhás szekrényhez ment. 

Sötét Éjszakák~13.fejezet~

NiTae PoV.

 Mikor felébredtem egy fehér szobában ébredtem fel, körülöttem pedig nem tudom hány aggódó tekintet.

- NiTae, hallasz? – kérdezte Byul.

Én akartam válaszolni, de Sung Young a szavamba vágott.

- Ya! Kistücsök! Hagyd, még csak most kelt fel – szidta le a barátnőmet.
- Bocsánat – hajolt meg Byul.

- Lányok, Fiúk! Jól vagyok, de igazán elmondhatnátok, hogy mit keresek itt – néztem körbe a szobába értetlenül.

- nem emlékszel? – kérdezte YoSeob.

Én csak megráztam a fejem. Jelezve, hogy nem, nem tudom.

- Ha tudná, akkor nem kérdezte volna meg.. nem gondolod? – nézett rá értetlenül RinRin.

- Ne cseszd már le. Csak megkérdezte – szóltam rá RinRIn-re – de most elmondanátok, hogy mi a szitu? – néztem rájuk.

- Hát. Ez úgy volt, hogy mikor a fiúk jöttek akkor te ki akartad nyitni az ajtót, de megbotlottál és beverted a fejed a lépcsőbe – mesélte el röviden a történteket Jinah és Yookwon felváltva.

- Aha, értem és mikor mehetek haza? –kérdeztem türelmetlenül.
- Azt mondta az orvos már ma haza, mehetsz, de suliba nem mehetsz, és egésznap pihenned kell – világosított fel MinHyun.

- Értem. Akkor menjünk hazaa kérlek titeket – könyörögtem a lányoknak és a fiúknak egyaránt.

- Haza mehetünk, de valakinek kell rád figyelni. Mert tudjuk milyen vagy – mondta kuncogva Byul.
- Ez nem igazság. Mi bajom lehet, ha egyedül vagyok otthon? – néztem értetlenül.
- NiTae! Ha felidegesíted magad, ha csak egy kicsit is bármi történhet, mivel a fejeddel nincs minden rendben – hajtotta le a fejét Jinah.
- Mi?! Ezt hogy érted? – kérdeztem ijedten majd oda nyúltam a fejemhez. Ekkor már mindent értettem – Öhm. Mért van bekötve a fejem? – néztem ijedten.

- Senki nem válaszolt ezért még egyszer megkérdeztem: - Mért van bekötve a fejem? –kérdeztem kicsit idegesebben.

- NiTae nem szabad felidegesítsd magad! Nyugodj le! – szólt rám most már Ren.

- Te nekem ne mondd, meg mit csináljak – kiáltottam rá – miért van bekötve a fejem? – kérdeztem kicsit nyugodtabban.

- Azért mert ahol beverted felrepedt egy kicsit – mondta nyugodtan Yookwon – Nem szabad megerőltetned magad vagy a varrat felszakad és a repedésből törés is lehet ami bármi baj okozhat amit csak műtéttel lehet megoldani és a műtét nagyon kockázatos lenne – magyarázta kicsit értetlenül Yookwon. Mivel csak annyit értettem meg belőle, hogy varrat, repedés, műtét. Ennyi lényeges dolgot értettem belőle, de ezt nem mondtam hangosan. Mert még a végén megint elmondta volna. Én pedig nem nagyon akartam megint végig hallgatni..

- aha, értem – próbáltam értelmes fejet vágni, mint aki mindent tud. Ami sikerült is – Mi lenne, ha egy próbát tennék, és ha tudok magamra vigyázni, akkor egyedül maradhatok, ha nem akkor valaki ott lesz velem, na? – vetettem fel az ötletet.

- Rendben, de ha valami van, egyből szólsz majd nekünk! Ígérd meg! – szólt rám Dongwoon, mutató ujjával pedig fenyegetőzve mutatott rám.

- Ígérem – bólintottam nagy mosollyal arcomon.

- Rendben. Akkor szólunk az orvosnak, hogy haza szeretnénk vinni – Sung Young és Jinah már indulni akartak mikor Yookwon visszarántotta Jinah egy csókra.
Mindenki tapsolt.
- De azt mondta az orvos, hogy akkor infúziót is kell haza vinni, nem? – kérdezte Byul és RinRin.
- Ez igaz.
- Mi?! Nem elég, hogy itt tű van ’ bennem ’ még otthon is ? – kérdeztem unottan majd sóhajtottam egyet.
- Sajnálom – mondták a lányok majd kimentek szólni az orvosnak.

**10perc múlva**

a lányok az orvos kíséretében jöttek vissza a szobába, ahol feküdtem.
- Rendben akkor Park NiTae kis asszony haza mehet, de ne erőltesse meg magát, kérem – mondta az orvos majd a lányok felé fordult – Hölgyeim, az infúziót majd az egyik orvos elviszi önökhöz. Nyugodtan menjenek haza az infúzió is haza fog kerülni – mondta az orvos.

- Rendben. Köszönjük – hajolt meg mindenki.

- Akkor én megyek is. Viszlát – köszönt el az orvos.
- Viszlát.

- Na, akkor NiTae amint látom ti már összepakoltatok. Induljunk.
Nem is adtam választ csak leszálltam az ágyról és indultunk is.

Otthon egyből felküldtek a szobámba pihenni.

~ Nagyon örülök, hogy így törődnek velem. Nagyon jól esik – gondoltam magamba.
~ de egy valamit nem értek. Yookwon nagyon furcsán viselkedik. Mintha nem szeretné Jinah Unnie-t és csak, kihasználja. Nem akarom, hogy Jinah megint csalódjon. Eleget szenvedett már velünk együtt. Ha megbántja saját kezemmel fojtom meg – amíg ezen gondolkoztam el aludtam..

„ Mesélő.xD PoV.”

NiTae békésen aludt miközben meghozták az infúziót.
A többiek felvitték a szobájába megcsináltak mindent aztán lementek a nappaliba beszélgetni.
Yookwon Jinah mellé ült.
- Szerintetek, ne maradjon itthon valaki vele? –kérdezte aggódva RinRin.
- Szerintem, maradjon itthon vele valaki, csak legyen benn egy szobába, és ne jöjjön ki, hogy NiTae ne vegye észre – mondta MinHyun.
Mindenki beleegyezett kivéve Yookwon.

- Yookwon.. te mért nem szólsz semmit?  - kérdezte Dongwoon.
- Szerintem, ne szóljunk bele. Had maradjon itthon egyedül, mert, ha rájön, hogy valaki itthon van duzzogni fog, és akkor majd nem fogjátok tudni ki engesztelni – mondta Yookwon.
- Ez igaz. Akkor egy próbát adjunk neki – egyezett bele mindenki.
- De én akkor is féltem –szólalt meg Byul és Sung Young.
- Mi is, de ha rájön akkor meg haragudni fog – mondta YoSeob. A lányok tudták, hogy igaza van.
- Na, akkor menjünk aludni. Holnap nekünk suli.
- Mi is megyünk, majd holnap találkozunk – álltak fel a fiúk – sziasztok.
- Kikísérlek titeket – mondta Yookwon.
- Rendben.

~ az ajtóban ~

- Yookwon nem gondoltad meg magad? – kérdezte MinHyun.
- Nem.
- De haver! Ebből nem fog kisülni semmi jó – mondta MinHyun szomorúan.
- Ne aggódj! Mindent elterveztem – mondta mosolyogva – na, de menjetek. JóÉjt –szólt oda a srácokhoz.

- Jó éjt.

Sötét Éjszakák~13.fejezet~

HAMAROSAN! 


Addig is egy kis ízelítő:

NiTae rájön, hogy még is mi történt vele.
Haza mehet a kórházból, ha valaki figyel rá.. persze ő erőszakoskodik, hogy had maradjon egyedül otthon mert tud magára vigyázni és történik vele egy, s más dolog.
Mindenki lecseszi ezért a dologért.
Úgyhogy úgy dönt, hogy elmegy egy kis időre.
Ah, elmegy?! elszökik.
Mindenki keresi az utcákon lassan 2 hete nem találják mikor egyszer MinHyun meglátja az utcán.
NiTae nem akar MinHyun-nal beszélni ezért elrohan oda ahonnan jött.
Yookwon eközben folyamatosan Jinah-val van.
Jinah ennek nagyon örül viszont Yookwon-nak kezd elege lenni Jinah-ból.
Aki erről semmit sem tud.
Byul és YoSeob egyre közelebb kerülnek egymáshoz ami Sung Young-nak és Ren-nek kicsit furcsa ezért elkezdenek beszélgetni ami nagyon furcsa mert az elején még ellenségek voltak.
Sung Young és Ren elmennek egy buliba ahol Sung Young sokat iszik és....... 



Szerintetek hol van NiTae és miért lett ilyen?
Mi lesz Jinah-val és Yookwon-nal?
Mi lesz Sung Young-gal Ren-nel + YoSeob-bal és Byul-al? 

Ennyi kérdést már csak a történet tud megválaszolni.^^ :DD
Remélem várjátok már :D


A következő részekben ezekről lesz szó. Nem mondom el melyik részben miről, de majd úgy is megtudjátok .:D annyit mondok, hogy nem egy részbe lesz beletéve ez a sok minden.:)

Sötét Éjszakák~12.fejezet~

Mert Zsófi kikönyörögte. Pedig ezt Románia után akartam nektek hozni :|| na mindegy :D VÉLEMÉNYEKET MAJD!! :DDD

- Minhyun, nyugi – mondta Yookwon majd, folytatta.. : - minden a terv szerint megy. Jinah belém szeret, majd összetöröm a szívét – súgta neki majd gúnyosan mosolygott.
- Yookwon! Nem hiszem, hogy ez jó ötlet – ezt már nem suttogva mondta, hanem rendes hangnembe – nem érdemli meg a megaláztatást. Elég volt neki, amit kapott, nem? – kérdezte Minhyun.

- Miről beszéltek? – hajolt oda Jinah.
- Semmiről drágám. Csak gratulált nekünk – mondta mosolyogva Minhyun.

~ Nem! Ezt nem hagyhatom, hogy még jobban megbántsa – mondta Minhyun magába.

- Na, mi megyünk. Majd találkozunk. Sziasztok – köszönt el Yookwon majd megfogta Jinah kezét és visszamentek a szobába, ahonnan kijöttek.

- És ha csak elenném tőle, aztán eldobnám? – futott át az agyán Yookwon-nak – áh, nem! Az már tényleg a bunkóság legmagasabb szintje lenne! – mondta magában, majd becsukta a szobaajtót.

**

- Na emberek. Későre jár. Köszönöm, hogy itt voltatok. A bulinak VÉGE! – mondta NiTae majd RinRin segítségével kipaterolta az embereket.

- Hmm.. Jó kis buli volt – mosolygott Byul.
- Igen, jó buli volt.
- Öm. Mi is menjünk? – kérdezték a fiúk.
- Hát. DongWoon nem a legjobb formában van – néztek a lányok a fiúra, aki a kanapén elterülve alukált.
- Csak akkor cuki mikor alszik – mondta dühösen RinRin.
- RinRin nyugodj meg! Csak be volt piálva. Nem szándékosan csinálta – mondta mosolyogva YoSeob.

Byul valamiért ideges lett, ahogy meglátta, hogy YoSeob RinRin-re mosolyog és nem rá.

- Szerintem én elmegyek aludni – mondta Byul mosolyt erőltetve.
- És ki fog nekünk segíteni össze takarítani? – kérdezte aggódva NiTae.

Tudni illik NiTae utál takarítani.

- Majd mi segítünk – mondta Ren majd neki állt össze szedni az üres sörös dobozokat.

- Köszi, igazán kedves vagy, de majd mi megcsináljuk, menjetek haza pihenni. Majd találkozunk valamikor – mondta Sung Young.
- Biztos? – kérdezte Ren.
- Igen, biztos. Még egyszer köszi.
- Ugyan – legyintettek – na, srácok segítsetek ezt a szamarat elvinni hazáig – fogta meg egyik kezét DongWoon-nak, Minhyun.

- Hagyjátok. Majd holnap eljöttök érte. Ezért nem kell felkelteni. Jó helye lesz itt a kanapén – mondta NiTae majd, követte Byul-t. Csak NiTae a saját szobájába ment – JóÉjt – kiáltott vissza.

- Neked is!

A fiúk még kicsit beszélgettek RinRin-nel és Sung Young-gal majd elmentek.
Sung Young betakarta DongWoon-t egy pléddel majd ő is elment aludni, ahogy mindenki más.

-- Reggel –

Már mindenki fenn volt kivéve DongWoon-t.

**
- Most már fel kéne kelteni. Nem gondoljátok? – kérdezte Yookwon.
- De! Igen! – helyeselt RinRin – kérlek, had keltsem fel én – ugrándozott.
- Rendben. De óvatosan, mert biztos fájni fog a feje – mondta kuncogva Jinah.
- Mért aggódsz érte ennyire? – fordult felé Yookwon.
- Nem aggódok, csak mondtam.
- Ajánlom is – ezzel átölelte Jinah-t.

~ Minél hitelesebben játszom el, hogy szeretem annál nagyobbat fog csattani a ’ pofon ’ – mosolyodott el gúnyosan Yookwon.

- Na, akkor DongWoon. Asszem fel kell kelteni – mosolygott RinRin.

*csengettek*

- Majd én kinyitom – szaladt az ajtóhoz NiTae, de fél úton megbotlott a nagy szemétkupacba és.......

 pofára esett pont a lépcsőn ahol beverte a fejét.. Innentől Se kép Se hang.

- Jézusom! NiTae – rohantak oda hozzá a többiek.

~ Na, DongWoon megúsztad, hogy felkeltselek, de ne aggódj majd még lesz alkalom, ha nem kelsz fel addigra akkor majd én felkeltelek – ezzel RinRin is oda rohant NiTae-hez.


- Majd én kinyitom az ajtót – mondta Yookwon.
- Te nem is aggódsz érte? –kérdezte dühösen Byul.
- Nem – vállat vont majd kinyitotta az ajtót.

- Áh, srácok. Sziasztok, gyertek beljebb.
- Sziaszto…. – itt megakadtak, mert meglátták NiTae-t – Mi történt? – kérdezték döbbenten majd oda rohantak NiTae-hez.
- Beverte a fejét és elájult – mondta Sung Young aki közben az apját, tárcsázta.
- Apa! Azonnal gyere haza! Rendben. Siess nagyon sürgős. NiTae elájult. Jó, szia – ezzel letette a telefont.

**

- Sung Young – rontott be az apja.
- Apa! Kérlek, valamit csinálj vele – sírt Sung Young.
- Mióta fekszik itt?
- Kb 20 perce.
- Mi?! Hívtatok már mentőt?
- Igen, azt mondták, lassan itt lesznek – amint ezt kimondta, már jöttek is a mentők.

- Én elmegyek NiTae-vel a kórházba TI, addig takarítsatok össze és gyertek utánunk – mondta az apa majd elment.

- Pontosan mi is történt? – kérdezte Minhyun.
- Ki akarta nyitni az ajtót, de megbotlott, mert sietett és beverte a fejét a lépcsőbe. Na, keltsük fel ezt az álomszuszékot – mondta Byul.
- Rendben. Akkor majd én – mondta RinRin majd elszámolt 3-ig és ráugrott DongWoon-ra.

- JóóóóReggeeeelt – kiáltott a fülébe.

DongWoon úgy pattant ki az ágyból mintha puskából lőtték volna ki, de egyből le is ült, mert nagyon fájt a feje.
Kapott fej fájáscsillapítót majd neki láttak takarítani. Mikor végeztek egyből berohantak a kórházba.
- Miért vagyunk itt? – kérdezte DongWoon – áá, de fáj a fejem még mindig – fogta a fejét.
- NiTae elájult – mondta YoSeob – minek ittál annyit tegnap? Akkor nem fájna a fejed! – cseszte le.

- Sajnálom.
- Ezzel sokra mész! Ha nem b*sztál volna be akkor nem kellett, volna, ott maradj és akkor mi reggel nem mentünk, volna érted és NiTae most nem, lenne itt – mondta dühösen Ren.

- De NiTae mért vagy kórházba? – kérdezte DongWoon.

RinRin mindent elmesélt neki.
- Oh.. ne haragudjatoook . nem volt szándékomba ezt tenni. Nagyon sajnálom – mondta szomorúan.
- Mi nem haragszunk és szerintem NiTae sem, de most menjünk be, mert így soha nem tudjuk meg, hogy mi van vele.

Sötét Éjszakák~12.fejezet~

HAMAROSAN VÁRHATÓ! :DDD♥ várjátok türelemmel.^^




Yookwon-nak kiderül a ' terve.'
Byul féltékeny lenne arra, hogy YoSeob nem rá mosolyog? Majd kiderül.^^ :D
NiTae nem szeret takarítani... Nagyon nem ( Ez a valóságban is így van XDDD)
Reggel RinRin kelti DongWoon egy nagyon furcsa keltéssel. :D
de mielőtt a keltés meglett volna történik egy nagy szörnyűség történik.........- vel (nevet nem mondok :D )
Mindenki aggódik érte... kivéve Yookwon-t aki csak lazán nyit ajtót, mosolyogva.
DongWoon semmit sem fog tudni az elején mert még kicsit másnapos.

Hát.>< Remélem lázba hoztalak titeket.^^ Majd Hétfőn jön a rész :DD

Sötét Éjszakák~11.fejezet.~

" - Nem hinn..... -  nem bírták befejezni mert ............ "

Mert az ajtón beesett két jómadár. NiTae és Sung Young.

- NITAE?! – döbbent meg YoSeob és Byul.
- SUNG YOUNG?!- kérdezte Jinah és Yookwon, ugyan olyan döbbent fejjel.
- ez mi volt? – kérdezték a lányok miközben felálltak és leporolták magukat.
- Mi mi volt? – értetlenkedtek.
- Ez az egész! Hallottunk mindent! – mondta NiTae majd végig nézett a két ’ szerelmes páron’ – Jinah! Ezt nem hiszem el – mondta dühösen, majd folytatta – ANNYIRA ÖRÜLÖK, HOGY VÉGRE BOLDOG VAGY –ugrott barátnője nyakába, aki majdnem hátra esett a löket és a megdöbbenés miatt.

~ el sem hiszem. NiTae és Sung Young örülnek annak, hogy végre boldog vagyok. Ennél jobb barátnőket nem kívánhatnék magam mellé – gondolta magában Jinah. Akkor eszmélt fel mikor mindenki körülötte és Yookwon körül ugrándozott és ölelgették őket.  

- Na, menjünk le. Mert RinRin-t egyedül hagytuk egy csomó emberkével plusz Dongwoon kicsit többet ivott a kelleténél, és rá van mászva. RinRin könyörgött, hogy ne hagyjuk ott, de nem akartuk, hogy ő is jöjjön.. mert tudjátok milyen – magyarázkodott Sung Young.

Erre mindenki határozottan bólintott jelezve, hogy ’ igen, tudjuk ’.

- Na, akkor induljunk már meg – lökődte őket Jinah.
- Állj! – torpant meg Byul – azt mondta, hogy ha lemegyünk, akkor elmondjuk, hogy együtt vagytok. Szóval készüljetek fel rá – mondta Byul majd elindult.

Jinah és Yookwon azt hitték, csak viccelt akkor, de ekkor már rájöttek, hogy igen is szembe kell nézniük most az emberekkel. Jinah legjobban SungGi haragjától tartott, de ezt nem hangoztatta, csak magában gondolta így.


~~ RinRin és DongWoon~~

- RinRin *csuklik* igaz? – kérdezte ide-oda dülöngélve DongWoon.
- Ja – válaszolta tömören RinRin.
- Szép név és te is az vagy. Nem tudom, eddig mért nem vettelek észre – simított végig RinRin arcán, aki nem bírta tovább.
- Hé! Elég volt ebből – ezzel megragadta a karját és földhöz vágta – valami karate mozdulattal – ami elég hatásos volt mivel DongWoon nem bírt felkelni a földről.

A srácok észre vették, hogy DongWoon a földön fekszik, ezért odasiettek hozzá, hogy felsegítsék.

- Ez meg mi volt? – kérdezte Ren RinRin-től.
- Tudod, nem bírom, ha hozzám ér egy részeg barom – mondta gúnyos vigyorral majd távozott.

A fiúk még megkérdezték, hogy jól van-e, de DongWoon csak dühösen kimászott a fiúk karai közül és dühösen elment.

***

Jinah, Yookwon, Sung Young és NiTae egymás mellett mentek, Byul és YoSeob pedig mögöttük, amíg a lépcsőhöz nem értek. Ott Byul és YoSeob előre siettek, hogy a ’ szerelmes pár ’ még véletlenül se tudjon elfutni.

Byul intett a DJ-nek, hogy állítsa le a zenét és vigye oda neki a mikrofont. A DJ így tett, leállította a zenét, és oda vitte a mikrofont.

- Hééé! Mért állították le a zenét? – szólalt meg a tömegből SungGi.

- Egy kis figyelmet kérnék – szólt bele Byul a mikrofonba.. Mikor folytatta volna YoSeob kivetette a kezéből a mikrofont.. Majd így szólt: - Szeretnénk bejelenteni, hogy…… - itt Byul kivette a kezéből a mikrofont. Ezt eljátszották egy párszor majd Sung Young ideges lett kivette mind a kettő kezéből a mikrofont majd megszólalt: - Szeretnénk bejelenteni, hogy Shin Jinah és Kim Yookwon mától egy párt alkotnak – mondta mosolyogva – Boldog Születésnapot Jinah! – mondta majd elkezdett tapsolni. Az összes ember elkezdett tapsolni kivéve SungGi-t.

- Mi?! Ezt nem hiszem el! Nem lehet! Yookwon az enyééém! – ordította – SHIN JINAH EZT MÉG MEGKESERÜLÖD – ez volt az utolsó szava, amit mondott mivel Minhyun és Ren kivitték a házból.

- Köszönöm fiúk – mondta Sung Young.
- Ugyan nincsmit. Nem szeretjük, ha elrontják a bulit – mosolyogtak – Gratulálok haver – fogtak kezet Yookwon-nal.

- Haver! Nem úgy volt, hogy nem bírod? – súgta neki oda Minhyun.
- Minhyun, nyugi – mondta Yookwon majd, folytatta.. : -

[ Majd a kövi részbe.^^sziasztok! Románia után jelentkezek.. Addig is vigyázzatok magatokra! SZERETLEK TITEKET! Bye♥ !! ]